Leírás

Xylitol (Xylit, nyírfacukor)

∼ „A xylitol egy un. cukoralkohol, amit először 1891-ben állított elő Emil Fischer bükkfából (Bond és Dunning, 2006). Kinézetre olyan, mint a kristálycukor. A szájban hűsítő érzetet ad, mivel hőt von el oldódáskor a környezetéből. A xylit mindig is része volt az ember természetes táplálékának, hiszen az általunk fogyasztott növényekben jelen van. A szilva 100 gramm szárazanyag tartalmában egy grammnyi xylit található. A máj szénhidrát átalakító folyamataiban naponta 5-16 gramm xylit is termelődik. A nyírfacukor elnevezés onnan származik, hogy az 1940-es években Finnországban nyírfából állították elő.

A xylit édesítő hatása megegyezik a cukoréval, ugyanakkor glikémiás indexe nagyon alacsony (GI=12), ezért cukorbetegeknek is ideális édesítőszer. A vizsgálatok szerint minimális inzulinválaszt vált ki fogyasztáskor. A xylit főzésálló, tehát főzéshez, sütéshez kiváló. A vékonybélben csak 25-50%-a szívódik fel, a maradék a vastagbélbe kerül. Ezért arra érzékenyeknél nagyobb mennyiségben hasmenést, gázképződést okozhat. Ez a hatás ugyanakkor nem olyan fokozott, mint pl. a szorbitnál, úgyhogy ez ne riasszon vissza senkit a kipróbálástól. Mivel a paleolit táplálkozásban a xylitet sem fogyasztjuk nagy mennyiségben, ezért emésztési problémát kivételes esetekben okozhat csak. A xylit rendszeres fogyasztása és a napi adag fokozatos növelése megszünteti még az arra érzékenyeknél is a béltüneteket. A legtöbb ember testsúly kilogrammonként 0.5-1 grammnyi xylitet jól szokott tolerálni. Gyerekeknél különösen fontos a fokozatos adagnövelés. Egy vizsgálatban így napi 80 grammra növelve az adagot 13 gyermekből egynél tapasztaltak hasmenést.” ∼

Szendi Gábor